BUDAPEST XIII. KERÜLET - HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Általános városépítészeti célok és javaslatok

Egy fővárosi kerület alapjában véve – és persze jócskán leegyszerűsítve – kétféle fejlesztési stratégiát választhat. Az elsőt nevezhetjük „tematikus park” jellegű stratégiának. Ennek az a lényege, hogy a kerület - sajátos adottságait, kialakult hagyományait továbbfejlesztve - a főváros egy speciális területévé válik, amely e specialitást a teljes főváros felé szolgáltatja, más „szükségleteit” viszont a főváros más kerületeitől „szerzi be”. A másik lehetséges stratégia a „város a városban” címmel írható körül. Ez azt jelenti, hogy a kerület komplex módon nyújtja lakói számára mindazokat a szolgáltatásokat, melyek a minőségi élethez szükségesek. Tehát vannak differenciált lakóterületei; a lakókat kiszolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi intézményei; különböző jellegű munkahelyeket biztosító gazdasági területei; a rekreációt, pihenést lehetővé tevő létesítményei és zöldterületei. 30-40 évvel ezelőtt a XIII. kerület számára az első alternatíva – elsősorban angyalföldi iparterületei („Váci út felelj neki”) révén – még releváns lehetőség lett volna. A rendszerváltás óta azonban a kerület – elsősorban hagyományos iparterületeinek megszűnése és látványos átalakulása következtében - olyan mértékben megváltozott, hogy ma már az erre alapozott fejlesztés irreális lenne. Ezért a kerület számára a „város a városban” stratégia követése ajánlható. Ez viszont éppenséggel a még mutatóba megmaradt gazdasági területek védelmét is jelenti, annak érdekében, hogy a kerület megfelelő, differenciált munkahelyi választékot nyújthasson lakosainak. A lakóinak komplex szolgáltatást nyújtó kerület stratégiája természetesen nem ellentétes azzal, hogy a XIII. kerület Budapest Főváros része, feladatait csak a Fővárossal közösen, összhangban, kiegyensúlyozott munkamegosztásban tudja ellátni.

Kompakt város

A korszerű városfejlesztés a „kompakt” város megvalósítását tűzi ki célul. A kompakt város egy hatékonyan működő, a rendelkezésére álló területet a lehető legintenzívebben kihasználó városmodell, amely visszafogja a növekedés térbeli korlátait és a fejlesztéseket e korlátokon belül valósítja meg. A kompakt város filozófiája hatékony és vegyes területfelhasználást irányoz elő, ezzel megakadályozza, hogy a település a környezet rovására terjeszkedjen. A kompakt város a magas színvonalú életfeltételek eléréséhez a lakóhelyek, a szolgáltatások és a munkahelyek sokféleségét kínálja; valamint korszerű, azaz hatékony közösségi közlekedést és infrastruktúra ellátást biztosít. A kompakt város intenzív területhasználata megfelel a fenntarthatóság korszerű követelményeinek. A XIII. kerület fejlesztésekor a kompakt városi modell megvalósítását kell célként meghatározni.

Policentrikus város

A városrész fejlesztésének fontos eleme egy új központrendszer kialakítása. A „központrendszer” kifejezés azt jelenti, hogy a kerület területén többfajta központi szerepkört ellátó városi sűrűsödés jön létre, amelyet szabályozási eszközökkel az önkormányzat segít elő. Ezeket nevezzük „policentrumoknak”. A policentrumok rendszere a jelenlegi területfelhasználásra épülő új struktúrát jelent. Kialakításukra azért van szükség, hogy a különböző területegységek lakossága minél magasabb színvonalú szolgáltatásban részesüljön. A policentrumok voltaképpen város-, városrész-, vagy helyi központok, amelyek mindig olyan funkciókat tartalmaznak, amelyek az adott térség ellátáshoz a leginkább szükségesek. Már most is van a kerületben olyan központ, amely az egész Főváros egyik jelentős alközpontja, amelyben fővárosi jelentőségű funkciók működnek (Váci út - Róbert Károly körút). Lesznek olyan policentrumok, amelyek olyan funkciókat tartalmaznak, amelyek az egész kerületet kiszolgálják (ilyen lehet pl. egy adminisztrációs központ, a Polgármesteri Hivatal környezetében a Béke téren). A helyi (lokális) policentrumok általában olyan intézményeket foglalnak magukban, amelyek a magas szintű alapellátást biztosítják, mint például: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás. Másokban a fentiek mellett, helyet kaphatnak kulturális intézmények, egészségügyi, oktatási-nevelési intézmények, munkahelyek, mindig aszerint, hogy milyen funkciók szükségesek a színvonalas ellátáshoz. A policentrumokat úgy kell kialakítani, hogy azokat lehetőleg gyalogosan el lehessen érni, nem több mint 500 méteres gyaloglással. Ezt a rendszert segíti elő a közösségi közlekedés jó szervezése.

A területfelhasználás fejlesztése

REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLETEK

A rehabilitációt igénylő területek két csoportja különböztethető meg a kerületen belül. A hagyományos, többé-kevésbé jó állapotban lévő, kialakult városias tömbökben a feladat a „klasszikus” tömbrehabilitáció. Célja a tömb lakói számára az életkörülmények megjavítása. A rehabilitációnak ez a módja Újlipótváros területén alkalmazható, a fizikailag megvalósítható célt pedig az 1937-es építési szabályzat után keletkezett tömbök mutatják be. Ezekben a tömbökben kialakult az összefüggő – bár telkenként elkülönített – zöldfelületek rendszere. A korábbi építésű tömbökben ezt az állapotot a belső – általában rossz minőségű - épületszárnyak bontásával lehet elérni. A bontások (lakásmegszűntetések) ma még meglehetősen illuzórikus elképzelésnek tűnnek, de nagyobb távlatban elképzelhető, hogy a sűrűség csökkentéséből származó értéknövekedés meghaladja a lakásmegszűnések értékét. A rehabilitációt igénylő területek másik, meglehetősen népes csoportját alkotják a XX. század második felében, különböző építéstechnológiával épült lakótelepek. A rehabilitáció – az eltérő sajátosságú lakótelepi együttesektől függően - különböző jellegű beavatkozásokat jelent. Az 50-es, 60-as években hagyományos építéstechnológiával épített lakótelepek beépítési sűrűsége általában alacsony, sok a zöldfelület, az épületek szintszáma is alacsony, vagyis a beépítés jellegén nem kell feltétlenül változtatni. A feladat itt elsősorban a lakások korszerűsítése, esetleg bővítése – például a homlokzat elé építéssel -, a parkolás megoldása, a közterületek felújítása. A 70-es, 80-as években épült, többnyire 10 szintes paneles lakótelepek felújítása megkezdődött, a felújítással élettartamuk meghosszabbodott. Nagyobb távlatban azonban számolni kell a panellakások értékvesztésével, így előtérbe kerülhet ezeknek a területeknek a teljes átépítése

Rekonstukciós területek

A XIII. kerületben, a rendszerváltást követő óriási fejlődés a terület felhasználásában, funkcióiban is jelentős változásokat idézett elő. Leglátványosabb példái ennek a változásnak a Váci úti irodatengely kialakulása, vagy a Rákos pataktól északra fekvő Duna-part beépítése. Az átalakulás, átépülés természetesen hosszabb - több évig, évtizedig is tartó - folyamat, amely még nem zárult le, sőt a jelenlegi gazdasági válság körülményei között le is lassult. Az egyes tömbök rekonstrukciós átépítése tehát továbbra is cél. Az átépítések jellegét tekintve az alábbi eseteket különböztettük meg: Átalakulóban lévő területek, lakódominanciával Jelentősebb rekonstrukciót igénylő területek, lakódominanciával Átalakulóban lévő területek, munkahelyi dominanciával Jelentősebb rekonstrukciót igénylő területek, munkahelyi dominanciával

Általános szabadtér fejlesztési célok és javaslatok

Zöldfelületi és rekreációs vonatkozásban a kerületnek intenzívebben kell tudnia kihasználni (és ilyen irányban fejleszteni) a Duna partjait és a Rákos-patak mente területeit. Cél egy olyan összefüggő rekreációs kerületi zöld-tengely kialakítása, amely a Margitszigeten, a Duna mentén, a Népszigeten, és a Rákos-patak mentén (revitalizálva, vonzóképes rekreációs és sport funkciókkal megtöltve) egy zöldfelületekben, sétányokban, kerékpárutakban, evezési lehetőségekben gazdag, területi felértékelődést is jelentő közterületi átalakulást indukál, létrehozza a kerület kiemelt közterületi közösségi helyeit. Az alulhasznosított, posztindusztriális és szlöm területeken olyan átfogó rehabilitációra van szükség, amelynek részeleme a kerületi zöldfelületi hálózat erősítése. A kerület lakótelepes beépítésű területein érték a meglévő magas zöldfelületi arány, amelynek minőségi rehabilitációjával, funkcióbővítésével ütemezetten kell előre haladni az Országbíró sétányon elért - országos viszonylatban is kiemelkedőnek számító – eredmények más lakótelepekre történő kiterjesztésével. Hosszú távú cél a Margitszigetet és a Városligetet városi zöldfolyosóval, promenáddal összekötő rekreációs kerületi tengely létrehozása. A közösségi közlekedési formák, a kerékpározás, a gyaloglás és a gépjárművek közösségi használati módozatai, és ezek infrastrukturális fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzenek az egyéni gépjárműhasználattal szemben. A prognosztizált demográfiai változásokra is tekintettel a közterületi zöldfelületeken olyan funkciók kialakítása szükséges, amely biztosítja a generációk békés egymás mellett élését, egyszerre kínál funkciókat az idős korosztály és a családosok számára hétköznapi rekreációs és mozgásigényeik, közösségi aktivitásaik számára.

Általános társadalmi célok és javaslatok

A XIII. kerület városszerkezeti helyzete és sokszínűsége miatt már most is hasonlít egy olyan városhoz, ahol mind a lakóterületek, mind pedig a szolgáltatások széles spektruma nem csak a helyben lakók, hanem a környező települések lakói számára is elérhető. Erre építve a kerület a jövőben is olyan egységként működik majd, ahol bármilyen élethelyzetben lévő, életciklusának bármely pontján álló csoport megtalálja a neki megfelelő lakóterületet (lakás, szolgáltatások, környezet szempontjából egyaránt). A társadalmi oldalt érintő fejlesztések vezérlő elve a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és a társadalmi kohézió. A cél olyan kompakt városrészek kialakítása, melyeket alap-adottságaiknak megfelelően egy-egy társadalmi csoport igényeire optimalizáltak, ám más csoportok ennek ellenére sem szorulnak ki belőle. Olyan jellegzetes negyedek alakulhatnak ki, melyek lakóikat megfelelő lakástípusokkal, jó alközponti funkciókkal, zöldterületekkel, és megfelelő szolgáltatásokkal (a társadalmi csoporttól függően pl. óvodák, iskolák túlsúlya, vagy időseket kiszolgáló intézmények túlsúlya) várják. A modern város nem csak lakó- és munkahelyet kínál, hanem olyan környezetet, amely befogadó, marasztaló, kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket kínál. Minden generáció megtalálja a számára megfelelő szolgáltatási palettát, szabadon közlekedhet és mozoghat. A helyi „politika” erősíti a szolidaritás érzését, nem huny szemet a szegénység és kirekesztés felett, biztonságot közvetít. Összességében olyan városi tereket hoz létre, melyek hosszú távon is fenntartható módon járulnak hozzá az itt élők boldogságához, ezzel tartva meg a városok sokszínűségéhez és fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges szociális hálót és a kreatív erőket.

Általános gazdaságfejlesztési célok és javaslatok

A hosszútávra vonatkozó meghatározó trendek felvázolásában az „Európa 2020”, azaz az Európai Unió 2014-2020 közötti időszakára lefektetett gazdaságnövekedési irányelvekre támaszkodtunk. A dokumentumban a fenntartható növekedés kulcsfogalmai: erőforrás-hatékonyság, környezetbarát gazdálkodás, versenyképesség. Az „Európa 2020” program a következő évtizedre a gazdasági növekedés tekintetében három prioritást tűzött ki a tagállamok számára: intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés. Az intelligens növekedés biztosítását az unió három programon keresztül kívánja megvalósítani, melyek a következők: ”Az európai digitális menetrend”, az ”Innovatív unió”, valamint a „Mozgásban az ifjúság”. A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban használjuk fel, a gazdaság versenyképességét növeljük, valamint környezetbarát technológiákat alkalmazzunk. A célok teljesítéséhez az unió két fő programot indít: „Erőforrás–hatékony Európa” és „Iparpolitika a globalizáció korában”. Az inkluzív növekedés célja, hogy erősítse a gazdasági, szociális és területi kohéziót és olyan gazdaságot hozzon létre, mellyel magas foglalkoztatási arány érhető el. Ezen a prioritás területen is két fő kezdeményezés van: az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, valamint a „Szegénység elleni európai platform”