GYŐR - BELVÁROS, SZÉCHÉNYI TÉR ÉS KÖRNYEZETE SZABÁLYOZÁSI TERV

A tervezési terület Győr Belvárosának műemlékileg védett részén fekszik. Ezen a területen az egyes tömbök beépítése kialakult; a telekviszonyok, a beépítettség mértéke, az épületmagasságok csak kivételes esetekben változtathatók meg. A terület legfőbb vonzereje ugyanakkor éppen az, hogy nem rezervátum-szerű skanzen, hanem élő, lüktető városrész, szerves része a nagyvárosi központnak. A feladat tehát városrendezési szempontból éppen az, hogy a múltból örökölt városszerkezetet, épületállományt hogyan lehet megfeleltetni a XXI. századi igényeknek?

A jelenleg érvényes szabályozás legfőbb problémája – a helyi építész-szakma általános véleménye szerint - éppen az, hogy a műemlékvédelmi szempontok „túlhangsúlyozása” miatt indokolt fejlesztéseket, korszerűsítéseket sem tesz lehetővé. A jelen tervben javasolt szabályozás megpróbál javítani ezen a helyzeten, ugyanakkor a műemlékvédelmi szempontok elsődlegességének elvét továbbra sem adja fel. Ebből a célból az egyes épületek részletes felmérésén és értékelésén alapuló értékkatasztert állítottunk össze, amely támpontot adhat az egyes ingatlanokon megvalósítható fejlesztésekre. A fejlesztések jellegét tekintve csak elvétve fordulnak elő bontható épületek, melyek helyén új építés képzelhető el. Gyakrabban lehet élni viszont passzázsok nyitásával, belső udvarok lefedésével, tetőtér-beépítéssel, néhány esetben emelet-ráépítéssel. A fejlesztés lehetséges fő iránya a Belváros műemlékileg védett területén mindenképpen a minőségi változtatás lehet; minőségi funkciók, egyedi választékot kínáló üzletek, színvonalas vendéglátóhelyek létesítése. Ehhez is segítséget kíván nyújtani az értékkataszter, amely irányt mutat az egyes épületek értékőrző felújításához, a szükséges és lehetséges átépítésekhez.

A tervezési területen nagyjából kialakult a közterületek rendje is, bár ezen a területen még több beavatkozás javasolható. A győri gyalogos városközpont három évtizedes múltra tekinthet vissza, már az 1983-as rendezési terv is gyalogos és vegyes használatú utcák rendszerének megvalósítását javasolta. Az azóta eltelt időben a gyalogosokat előtérbe helyező szemlélet megerősödött, a „minden egyes épület minden áron gépkocsival való megközelítésének elve” túlhaladottá vált. Ennek szellemében tervünkben tovább erősítettük a gépkocsi-forgalom korlátozását, és gyakorlatilag a teljes tervezési területen homogén, „gyalogos-centrikus” rendszert terveztünk. A fent vázolt rendszer a gépkocsi-tárolást a tervezési területen gyakorlatilag nem teszi lehetővé. A Bécsi kapu téren javasoltunk ugyan térszín alatti parkoló-garázst, ennek megvalósíthatósága azonban a régészeti feltárás eredményétől függ. Megvalósítása esetén is csak a környék legfontosabb intézményeinek, szállodáinak parkolási igényét oldhatja meg. A lakosság és az idegenforgalom parkolási igényét a Belváros peremén kialakítani tervezett perem-parkolóházak, valamint az ezekhez kapcsolódó city-buszhálózat rendszere biztosíthatja.

Tervünkben – a tervezési területünkön kívül – alternatív beépítési javaslatot tettünk a Rába part – Zechmeister utca kialakítására, az egykori várfal helyreállítására, a jelenleg térszint alatti maradványok felhasználásával (hasonlóan a Dunakapu téri rekonstrukcióhoz). Ennek a gondolatnak a megvalósítása alapvetően megváltoztatná a város feltárulását a Rába felől, megváltozna a Bécsi kapu tér és a Virágpiac hangulata, és teljesen új idegenforgalmi látványossággal gazdagodna a város. A várfal helyreállításával a Bécsi kapu tér központi szerepe felértékelődne, mint a nyugati várfal középpontja. Természetesen a mélyparkolóról itt le kellene mondani, mert a Zechmeister utca gyalogos sétánnyá válna, amelyen csak a city-busz mehetne keresztül a Rába kettős hídjához. A „bástya-sétány” a Virágpiactól délre egy kilátó terasszal bővülhetne a Rába felé. A parkolási gondok nagytávú megoldását jelentené, ha a jelenlegi Skála áruház helyén parkolóház épülne. Ezzel a teljes érintett terület gépkocsi-forgalomtól való mentesítését el lehetne érni.

Győr Belvárosának jelenleg érvényes szabályozásával kapcsolatban (is) megállapítható, hogy az a törekvés, amely jogilag körülírhatatlan dolgokat – építészeti, városépítészeti kérdéseket – precíz jogi szöveggel kíván szabályozni, eleve kudarcra van ítélve. Tudomásul kell venni, hogy az „illeszkedés” önmagában is szubjektív értékítélet. Mindebből az következik, hogy éppen „a kedvezőbb építészeti, városépítészeti megjelenés” érdekében eleve egy szakmai grémiumra célszerű bízni az építési engedélyek megadását, vagy megtagadását, mellőzve a jogi csűrés-csavarás lehetőségét. Ebből a célból javasoltuk bevezetni a „T” övezeti jelet, amely azt jelenti, hogy az ilyen övezetekben az illeszkedés szabályai az irányadóak. Az illeszkedési és eltérési szabályokat pedig az érintett ingatlan esetében a városi és a műemléki Tervtanácsok állásfoglalásaikban értelmezik és határozzák meg. Tervünkben javaslatot tettünk egyes közterületek (terek) speciális szabályozására is. Az egyes terek alapvető funkciója szerint megkülönböztettük a rendezvénytér, dísztér, fásított köztér fogalmát.